És jól érzitek magatokat?
2017. szeptember 20. írta: M Éva

És jól érzitek magatokat?

Sokszor hangzik el ez a kérdés barátaink, ismerőseink szájából. Teljesen érthető. Nyilván egyszerű lenne röviden lezárni a kérdést, és azt mondani rá, hogy igen vagy nem. Csakhogy a dolog nem ilyen egyszerű. Hadd válaszoljam meg ezt a kérdést itt.

 

20170712_174702.jpg

Kedvenc tanáromtól, Mérő Lászlótól, aki matematikus és pszichológus, tanultam egyik előadásán, mikor az intelligenciáról adott elő, hogy az intelligencia egy adott kultúrában való közlekedés képessége. Így, amikor valaki egy számára új országban kezd el élni, akkor 5 egységet (nem  5 százalékot) esik az intelligenciája. Nyilván nem azért, mert butább lesz, hanem, mert abban a kultúrában ideiglenesen nem tud annyira közlekedni, nem tud úgy eligazodni, mint a számára ismert közegben.

Nos, ez történik most velünk :-)

20170712_174658.jpg

Mindent tanulunk Andrissal. Van, amit csak ők, van, amit csak én, és persze van, amit mindketten. A saját otthonában, városában, hazájában az ember rutinszerűen teszi a dolgokat. nem kell már gondolkodni rajta. Tudom, hogyan menjek el valahova, tudom, hogyan intézzek el dolgokat, tudom, hol vegyem meg, amire szükségem van. És mindezt az anyanyelvemen.

Nos, mi most mindent újra tanulunk. És nem az anyanyelvünkön. Viszont az óriási segítség, hogy drága dán barátaink szinte mindannyian beszélnek angolul. Tanuljuk például a közlekedést, hogyan jussunk el Koppenhágában egyik helyről a másikra. Tanuljuk a megállókat. Megtanultuk, hogy nézzük a vonatok állomásainak a kiírását. Ez egyébként nagyszerű segítség. Minden irányba ki van írva, hogy mikor jön a vonat, az a vonat milyen állomásokat fog érinteni, melyik irányba megy, és mikor jön a következő.

Tanuljuk a lakást, a lakás felszerelését. Tanulom a sütőt, az indukciós tűzhelyet, a mosogatógépet, a mosógépet. A mosógépből folyt a hab elsőre, a tűzhely az első hétvégét végigcsipogta. Tanulom, hogyan használjam a Danske Bank netbank felületét. Tanulom, hogyan iratkozzak fel, rendeljek és igazodjak ki dán nyelvű honlapokon.

Tanuljuk a boltban, hogy mi micsoda. Melyik a  túró és melyik a joghurt? Időbe tellett, mire rájöttem, hogy a joghurt nem olyan kis dobozokban van, mint nálunk, hanem olyan egy literes kiszerelésben, mint a tej, pont úgy néz ki. Na de, hogy lehet jól kiönteni ebből a dobozból a joghurtot, a legvégét? Mindegy, megtanulom. 

És ez reggeltől estig így megy. Ami otthon rutin és percek alatt megvan, az itt lehet, hogy több óra, vagy napok.

Mindez bizony küzdelem. Munka. Nap mint nap. És erre mondom, hogy minden nap egy kicsit jobb, kicsit könnyebb, mert már ezt vagy azt megszokjuk. Kezdenek kialakulnak a rutinok. De hosszú még az út ....
Ez nem panasz, csupán ténymegállapítás, hiszen tudtuk, mi akartuk, mi választottuk ezt, semmi gond nincs ezzel. Figyelem magunkat és magamat.

Úgy is szoktam mondani, hogy kilöktük magunkat a komfortzónánkon kívülre. És az kicsit fáj...

De ettől fejlődik az ember. És hosszú távon ez nagyon jó.

Úgyhogy így vagyunk mi ezzel a " jól érzitek magatokat?" kérdéssel.

20170225_042240.jpg

A fotókat Koppenhágában és Helsingörben készítettem idén, amikor felfedező úton voltam itt Dániában.

A bejegyzés trackback címe:

https://maniamdania.blog.hu/api/trackback/id/tr8912882002

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.