Volt egy farmom Afrikában...
2017. december 08. írta: M Éva

Volt egy farmom Afrikában...

Talán sokan emlékeznek erre a nevezetes mondatra, mellyel az Out of Africa, magyarul Távol Afrikától című 1985-ben készült amerikai film kezdődik. A több mint 30 éves film főszereplői Meryl Streep, Robert Redford és Klaus Maria Bandauer. A Sydney Pollack rendezte film nagy sikert hozott. Többek között 7 Oscar-díjat zsebelt be. Akik ugyanúgy szeretik ezt a filmet, mint én, talán emlékeznek, hogy a film Karen Blixen dán írónő (1885-1962) regénye alapján készült. Pontosabban, mivel szeretett álnéven írni, a regény hivatalos szerzője Isak Dinesen. Dinesen a dán írónő születési családneve.

karen_blixen.jpg

Úgy döntöttem, Karen Blixen nyomába eredek. Számomra az első pillanattól kezdve szimpatikus volt a története, miszerint fogta magát és Dániából Afrikába, Kenya költözött és ott élt 17 évig. Bátor nő! Persze az életrajzi ihletésű film alapján elsősorban a romantikus szálat láttuk. Adott egy vagány dán hölgy, aki hozzámegy báró rokonához. Családi javaslatra Kenyába költöznek és ott kezdik meg közös életüket. A báró úr gyorsan megcsalja újdonsült feleségét, de nem is akárhogyan. Szegény szifiliszt kap tőle. Hazautazik Dániába, ahol meggyógyítják. Visszatér Afrikába, kávéültetvényüket menedzseli, majd elválik hűtlen férjétől. Időközben megismeri az angol vadászt, Denys Finch Hattont. Először csupán barátság van köztük, majd válása után már több is lehet és nagy szerelembe esnek hőseink.

A múlt szombati verőfényes napsütés tökéletesnek ígérkezett, hogy Nordhavn-hoz közel lévő Karel Blixen múzeumot meglátogassam Rungstedlundban. Mindössze 25 perces vonatút után jól esett a kissé csípős, de tiszta decemberi időben 15 percet gyalogolni a múzeumig. Először a kikötő látvány fogadott a sok vitorlás hajóval és a közeli svéd parttal.

A múzeum az a ház, ahol Karen Blixen lakott. Helyes épület, repkénnyel futtatva. Az épületben egy kávézót is üzemeltetnek a megfáradt vándor felfrissülését szolgálva. A múzeum egyrészt bemutatja Karen Blixen életét, a bútorait, használati tárgyait, könyveit, rajzait és részletesen végigkíséri, elmeséli az életét, sok-sok fotóval színesítve. Bemelegítésképpen egy 12 perces filmet lehet megnézni dánul és angol felirattal. Nagyon jó, hogy ezen a filmen magát az írónőt is lehet látni és hallani. Bár a film alapján hajlamos lenne az ember csupán az afrikai kalandjával azonosítani Karen Blixent, de a múzeum meglátogatása pont arra is jó, hogy rádöbbenjek, mennyivel árnyaltabb a kép. Ebből próbálok felvillantani néhány aspektust a teljesség igénye nélkül.

Karen Blixen történet mesélő volt és saját magát is annak tekintette. Az afrikai évek alatt kezdett el írással és történetmeséléssel foglalkozni. Talán többen emlékezhetnek, amikor a filmben Karen (Mery Streep) mesél Denysnek (Robert Redford). A film alapjául szolgáló regény mellett sok történetet, könyvet írt, de a világ számára ez a legismertebb, melyet 1937-ben adtak ki.

Első könyvét, a Seven Gothic Tales-t (Hét gótikus mese) 1933-ban fejezte. Nehezen talált kiadót. Végül Amerikában 1934-ben jelent meg először, Isac Dinesen álnevet használva szerzőként. A könyv hatalmas sikert aratott és rekord eladásokat ért el. Először tehát megírta angolul, és utána ő maga fordította le dánra, mi több, át is dolgozta azt, és ezt követően jelent meg Dániában. Fanyalogtak is a dán kritikusok.

Blixtent többször jelölték irodalmi Nobel-díjra, amit végül nem kapott meg. Mikor 1954-ben Hemingway kapta a Nobal-díjat, többen úgy vélekedtek, Blixennel kellett volna megkapni azt. 1961-ben újra jelölték az előkelő címre, és akkor Graham Greene mögött végzett a harmadik helyen. Magát a díjat ekkor Ivo Andric kapta meg. Mindazonáltal irodalmi munkásságért több dán díjjal is jutalmazták. Babette's Feast című története alapján készült film az első dán film volt, mely megnyerte az idegen nyelvű filmek kategóriájában az Oscar-díjat. Művész lényéhez tartozik, hogy nemcsak író volt, hanem kiválóan rajzolt is. A múzeumban több művét is kiállították.

Egyszer jutott el Amerikába, élete vége felé, 1957-ben. Egy kicsit olyan érzésem volt, amikor néztem az amerikai útjáról készült fotókat, hogy ez volt a hattyú dala. Találkozott John Steinback-kel, meghallgatta Maria Callas éneklését. Kérésére bemutatták Marilyn Monroe-nak és így találkozott férjével is, a híres drámaíróval, Arthur Millerrel. Játszotta a világtól visszavonult arisztokrata szerepét. Ekkor már világos volt, hogy beteg. 40 kilónál kevesebbet nyomott és intravénásan táplálták.

Az Afrikában férjétől kapott szifilisz fertőzés kezelésére kapott szerek is hozzájárultak vagy hozzájárulhattak későbbi krónikus betegségeinek kialakulásához. Mítoszok, legendák keringenek arról, hogy a szifilisz nyoma és hatása végigkísérte életét. De az orvosi riportok ezt nem támasztják alá. Kiadója, Donelson szerint Blixen szifiliszét okolta krónikus betegségei miatt. Donelson egyúttal rámutatott arra is, hogy a betegség alkalmas volt arra, hogy azzal a művész megteremtse saját művészi legendáját.

A lényeg, hogy emésztőrendszere tönkrement, és mikor 1956-ban gyomorfekélyt diagnosztizáltak nála, már nagyon rossz állapotban volt. Nem tudván enni, 1962-ben bekövetkezett halálának oka az alultápláltság volt.

Íme néhány fotó, melyeket múzeumlátogatásom alkalmával készítettem.

A múzeumhoz sétálva ez a kép fogadott:

kikoto.jpg

A múzeumról a hirdetőtábla:

a_muzeum_hirdeto_tablaja.jpg

A ház, ahol lakott Karen Blixen, és a mai múzeum épülete (nem túl jók a fényviszonyok,tudom):

muzeum9.jpg

Karen és Denys kapcsolatáról szóló leírás a múzeum falán. Magyar fordítása nagy vonalakban így hangzik. "A Denys-sel való barátság ezek alatt a meghatározó évek (válás, a farm fenntartásával kapcsolatos pénzügyi nehézségek) alatt mindent jelentettek Karennek. Denys adta számára az érzelmi és intellektuális kihívást, amire oly régen várt már, és a kapcsolat Denyssel tette éretté Karent nőként és művészként is."

muzeum6.jpg

A kedvencem: Karen Blixen és Albert Schweitzer találkozása. 1954-ben találkoztak a reptéren, miközben Albert Schweitzer Osló felé tartott a Nobel-díj átadó ünnepségére. Két olyan ember rövid, de bensőség találkozása, akiknek meghitt kapcsolatuk volt Afrikával.

muzeum7.jpg

Karen Blixen, Marilyn Monroe és Arthur Miller Amerikában:

muzeum8.jpg

És még néhány fotó a múzeumról komment nélkül.

muzeum1.jpg

muzeum2.jpg

muzeum3.jpg

muzeum4.jpg

muzeum5.jpg

Karen Blixenen elmélkedve arra jutottom, hogy hamarosan újranézem a Távol Afrikától című filmet gyertyafény mellett, egy jó kis Chardonney-t kortyolgatva, áhitattal tekintve Robert Redfordra.

A bejegyzés trackback címe:

https://maniamdania.blog.hu/api/trackback/id/tr8313411835

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.