Nyelvvizsga avagy kérek engedélyt örülni
2019. június 23. írta: M Éva

Nyelvvizsga avagy kérek engedélyt örülni

Det danske sprog

Kedvenc gyerekkori sorozatom jut eszembe, amikor a Kántor című filmben, Madaras József a sikeres rendőri akció után azt mondja a főnökét alakító Bujtor Istvánnak, hogy " Kérek engedélyt örülni!" Ekkor Kántor, a gyönyörű és okos farkaskutya felugrik Madarashoz és örülnek.

Hát így vagyok ezzel most. Örülök. Hogy megvan a záróvizsgám. 2017 szeptember végén kezdtem és hétfőn sikeresen levizsgáztam a külföldieknek szóló PD3 dán nyelv oktatási folyamatban, befejezve az 5. modult. Amint a lenti ábra is mutatja, ez az európai nyelvvizsga rendszerben a B2-es szintnek felel meg. A 4. és az 5. modul között szusszantam egyet és néhány hónapig nem tanultam dánul rendszerszerűen, de ettől eltekintve folyamatosan. Sok külföldinek a sikeres PD3 vizsga az álma, mert arra valamiért szüksége van. A többségnek valamihez kell, azért dolgozik rajta és érte. Másoknak, különösen az Európai Unió állampolgárainak nincs nagy jelentősége magának a vizsgának, a lényeg inkább a tudás. A tanfolyam által rákényszeríti az ember magát,hogy tanuljon.

Ahogy a lenti képeken látható így örültünk szerdán az ünnepélyes bizonyítványadó ünnepségen Mariaval, a tanárnőnkkel (középen a képen) együtt. Íme a sok nemzetiségű csoportunk. Érdekes történetek. Mindenkinek megvan a maga története és kihívása. Kinek kisebb, kinek nagyobb. Görög ápolónő és nepáli fogorvosnő, akinek létfontosságú, hogy magas osztályzata legyen,hogy utána licenc vizsgát tegyen és egyszer eljusson oda, hogy praktizálhasson fogorvosként Dániában. Nemzetek kavalkádja: spanyol, kínai, dél-afrikai, chilei, izlandi,olasz, fülöp-szigeti, afgán,olasz, indiai és én, a magyar. Sokfélék vagyunk. Van, aki  azért tanult, hogy tudjon dánul, mert integrálódni akar. Van, akinek a jövőjéhez kell, hogy ebben az országban maradhasson és/vagy munkája lehessen. Egy biztos, mindig mindenki a félév alatt, amíg együtt tanultunk, támogatta a másikat, megértően és elfogadóan álltunk egymáshoz. Ritkán éreztem az életben ezt a szolidaritást, mint itt Dániában a nyelvtanulás során (is), ahogy a külföldiek egymáshoz állnak.

20190619_dan_csoport1.jpg

Hogyan tanítják a dánok a dán nyelvet?

Röviden jól. Bővebben nagyon jól.
Persze vannak külföldiek, akik panaszkodnak a a dán nyelvtanítására, de én meg voltam elégedve vele. Az öt modul során öt különböző tanár tanított. Közülük három kiváló tanárok, köztük Maria, és sokat köszönhetek nekik. A másik kettő nem lopta be magát a szívembe tanári teljesítményéért, de hát sebaj.

Az anyanyelvemen kívül ez a hatodik (angol, orosz, spanyol, német, olasz után) nyelv, amit tanultam/tanulgattam/tanulok.  A "megtanulni" állapot számomra nem jött el. Még az első számú angolban is bőven van fejlődni való. Ezen tapasztalatok alapján fogalmazom meg a véleményemet, hogy miért tetszett nekem a dán nyelvtanítás.

- Mert kommunikáció centrikus, írásban és szóban is. Az első perctől kezdve beszéltetik az embert. Továbbá alig néhány hét után az első kis fogalmazásunkat már meg kellett szülnünk és be kellett adni.

- Mert nincsen az a szómagolás, ahogyan engem otthon régen tanítottak. Nincs szódolgozat. Ennek ellenére csak megtanulja valahogy az ember a szavakat. Az órai feladatok, gyakorlatok és a házi feladatok által kezdenek bevésődni a szavak. Ezzel nem azt akarom mondani, hogy otthon nem kell szavakat tanulni. De kell. Mégis valahogy másképp történt a szava elsajátítása. Ugyanakkor persze ez mindig mindenkinek egy keserves folyamat. Különösen egy diszlexiásnak.

- Mert sok jópofa, változatos feladatot csinálunk órán. A könyvek rengeteg hanganyagot és videóanyagot tartalmaznak. Otthon annyiszor hallgatod meg őket, amennyiszer akarod. Mindegyik könyvhöz, amiből tanultunk, kapcsolódott egy weboldal, ahol a feladatok hang és képi anyaga megtalálható. Próbálják szoktatni a hallgatók fülét a dán nyelvhez. Ez talán a legnehezebb része ennek a nyelvnek a megtanulásában. Azt még nem döntöttem el, hogy az nehezebb-e, hogy a dánokat megértsem, vagy hogy a kiejtésem legyen igazi dános. Iszonyú nehéz mindkettő. Számomra a hat nyelv közül e tekintetben a dán nyelv a legnehezebb. Viszont cserébe a nyelvtan a legkönnyebb :-) Minimalista a nyelvtan is, mint a skandináv design.

- Mert a tananyag úgy épül fel, hogy megismerjük a dán kultúra és társadalom fontos részeit, úgymint a nemek közti egyenlőséget, a liberalizmust, a jóléti állam ismérveit, a dánoknak az önkéntes munkához való viszonyát és az oktatási rendszert stb.

- Mert megköveteli, azt, ami egyénként szerves része a dán oktatási rendszernek, hogy az ember gondolkodjon, képes legyen véleményt formálni különböző társadalmi kérdéseket, témákat illetően, tudjon érvelni és képes legyen az előnyeit és a hátrányait elmondani egy adott szituációnak. Ez persze a külföldiek nagy részének nem könnyű saját szocializációjuknál fogva, különösen nem dánul.

Valószínűleg a többi nyelvet is hasonló elvek (kommunikáció centrikusság) alapján tanítják a dánok és ez is lehet az oka, hogy a dánok az angolt legjobban beszélő nemzetek közé tartoznak. Olyan könnyedséggel váltogatják az anyanyelvüket és az angolt, hogy az bámulatos.

20170926_172809.jpg


Miből áll a vizsga?

Van egy szóbeli és az írásbeli része. Ez utóbbi történik először. A kettő között eltelik egy hónap, ami nagy könnyebbség a vizsgázónak.

Az írásbeli vizsga egy szünettel, két részből áll. Négy óra áll rendelkezésre. A diszlexiám miatt kaptam 25% időkedvezményt, vagyis ennyivel több idő állt rendelkezésemre, úgyhogy öt órát írtam.

Az első rész szövegértés, mely négy feladatból áll. Az első egy kb. 10-15 oldalas szöveg egy témáról, amihez 15 kérdés tartozik, melyekre 25 perc alatt kell válaszolni. Nyilván képtelenség elolvasni az egész szöveget, hanem értelemszerűen a fejezetek, bekezdések címe, illetve a kulcsszavak alapján kell megtalálni nagyon gyorsan a kérdésekre a választ. Ezt követően két szöveget kell elolvasni, amelyhez összesen hét darab többválasztós kérdés tartozik. Ezek finoman szólva is trükkösek. Ha ezen is túl van a vizsgázó, akkor jön egy szöveg, melybe be kell helyettesíteni szavakat, melyeket négy lehetséges opció közül kell kiválasztani. Ehhez a vizsgarészhez szótár nem használható.

Szünet után következik az írás, melyhez szerencsére már lehet szótárt használni. A könnyebb feladat egy emailírás, mely válasz a vizsga feladatlapon szereplő emailre. Szempontokat határoznak meg, hogy minek kell feltétlenül benne lennie az emailben. Az igazi nagy feladat a második, mely egy adott témáról egy esszé írása. Nem tárgyi tudás kell hozzá, hanem gondolatok és érvelések. Ha állítasz valamit, akkor miért. Jól kell gazdálkodni az idővel, úgyhogy Maria tanácsa alapján az esszével kezdtem, ami a jegyet meghatározza. Az email nem meghatározó a jegyben, úgyhogy azt hagytam a végére.

A szóbeli vizsga két részből áll. A saját tanárunk volt a vizsgáztató, de van bent egy "censor" is, aki felügyeli,hogy minden a szabályok szerint történjen. A censor és a vizsgáztató tanár is értékeli a vizsgázó teljesítményét.
Először egy témát kellett prezentálni, amiről körülbelül 2 héttel a vizsga előtt kaptunk értesítést. Az én témám ez volt: "Miljø med fokus på transport" azaz "Környezetünk, különös tekintettel a közlekedésre". Két percig kell folyamatosan beszélni a témáról, persze kívülről, majd ezt követően a vizsgáztató tanár tesz fel az elmondottakhoz három percig kérdéseket.

A második részben pedig egy képet húzunk, pontosabban egy témához két képet kapunk és azzal kapcsolatban faggatja a tanár a vizsgázót. Ahogy korábban is mondtam, a legfontosabb, hogy legyen véleményed és érveljél amellett. Miért igen, miért nem? Mik az előnyök valamint a hátrányok? Ez a rész is összesen öt perc.

Vagyis a PD3 záróvizsgán, ha úgy vesszük, 10 perced van arra, hogy megmutassad, mennyire érted meg a kérdéseket, mennyire tudsz helyesen és jó kiejtéssel dánul beszélni, de legalább ilyen fontos, hogy az adott témát társadalmi szintre tudod-e emelni, illetve elég jól érted-e a dán társadalom legfontosabb ismérveit. Nem lexikai tudást várnak el, hanem egy általános tájékozottságot és a véleményalkotás képességét azonnal, íziben dánul. Ez nem könnyű a külföldieknek. Mindazonáltal, aki rendesen eljár az órákra, annak van lehetősége ezt gyakorolni. És az is érthető, hogy Dániában elvárás az, hogy értsed a legfontosabb dolgokat a dán társadalommal kapcsolatban.

Nagy megkönnyebbülés túl lennem a sikeres vizsgán. Hozzá kell tennem, hogy ez a vizsga nem jelent egy tökéletes dán tudást. Középfok. Úgyhogy van még, hova fejlődni. De az ember legalább tudja, hogy mi nem tud :-) 

Ami nagyon tetszett, hogy a vizsga után ünnepélyes keretek között adják át a bizonyítványt a felnőtt "diákoknak". Vörös rózsa mindenkinek, rövid beszéd, fotós, kis fogadás, és mosoly mindenütt. Ebben (is) nagyszerűek a dánok, hogy megállnak egy pillanatra és ünnepelnek. Megadják a módját. Ez is hygge.

20190619_unneples_1.jpg

A blogbejegyzés illusztrálására használt valamennyi fotó saját. A csoportképek a 2019. június 19-i ünnepségen készültek.

A bejegyzés trackback címe:

https://maniamdania.blog.hu/api/trackback/id/tr5114902790

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

juletræ 2019.06.25. 22:17:47

ën a Studieskolenbe jartam, elég jó volt.

1. Modul 2-ben volt egy Sara nevü tanárnö. Nos, amikor a bevándorlásról kérdezték a véleményemet, elmondtam. ( 1. Hogy szükség van rá, de csak a kvalifikált emberekre. 2. A bevándorlónak teljesen alkalmazkodni kell az adott országhoz és 3. Mindezt úgy mondom, hogy én is "allochtone Nederlander" - vagyis bevándorló holland- voltem Hollandiában, és én is max. elfogadtam az NL kulturát). Nos, erre fel Sara ki akart vágni az órájáról, olyan mérges lett. Én erre azt mondtam neki, hogy ha nem kiváncsi a véleményemre, akkor ne kérdezze meg :)

2. Volt egy Israelsen nevü tanárnö is, ö szuper volt. Kiejtést meg fogalmazást gyakoroltatott velünk agyba-föbe.

3. A legjobb az Asbjörn Nybo nevü volt - asszem igazgatóhelyettes-. Ö eléggé rigorózusan tanított, úgy, hogy a társadalmi ismereteket ( pol. rendszer, Dánia sajátosságai, stb) is érdekesen adta elö.

A könyvek ingyen voltak ( az 5ös szinten valami 4-5 könyvünk volt, CD melléklettel), csakúgy mint a kurzus. Az 5ös szinten sok fogalmazást kellett írni, én p.l. lefordítottam egy cikket hollandról dánra, ami arról szólt hogy az egyik volt kollegámat a volt munkahelyem kirúgta, mert ú.m. a kollega a kockázatkezelési hiányosságra hívta fel a figyelmet. Ebböl kiindulva az egész csoport elfilozofálgatott arról, hogy jogos-e valakitöl azt várni, hogy kirúgassa magát egy whistleblower-i szerepben.
Máskor meg a Politiken-böl kellett elolvasnom egy egy oldalas cikket (1 oldal = 1 lepedö) a dán adórendszer igasaágosságáról, és azt kellett megbeszélnem a tanárnövel az órán. ( Tudta, hogy Dániában csak az adórendszert utálom, de azt nagyon ;) ).
Szavakat tanulni "nem kell", de p.l. a Paa Sporet könyv végén lévö erös és rendhagyó igetáblázatot bemagoltam, ugyanis hollandból tudom, hogy ezek az igék igen gyakoriak.

A dán nyelv igen erösen hasonlít a hollandra ( modulo kiejtés). A dán mondatok ritmikája viszont megintcsak erösen hollandos. Csakúgy mint a stöd - ami p.l. nagyon hasonlít a holland "l" és "r" kiejtésére. Szerencsére a holland nyelvben ugyanarra a mondatszerkesztésre több "helyes" megoldás van - ezek közül az egyik majdnem mindig egybeesik a dán verzióval, ahol viszont a szórend elég erösen kötött. Ha az ember nem tud egy szót, akkor vagy a német vagy a holland verzió általában nyerö szokott lenni. Mondta is az Israelsen, hogy a vizsgán pontot vonnak le az angolos mondatszerkesztésért, de nem vonnak a németes/hollandos szerkesztés'rt, és ez az én szerencsém :)

Mindez szöges ellentétben áll a francia (kényszer) nyelvtanulásommal: ott mást sem csináltunk, mint az igeragozást magoltuk. Érdekes, hogy a francia tanárok gyakran iratnak villámzárthelyit, hogy az embert rajtakapják, hogy mit nem tud. Na ilyen a dántanfolyam alatt 1X nem fordult elö. Többek között ez is mutatja az északeurópai és a (tekintélyelvü) francia gondolkodás közti különbséget. A franciatanár a dis/dis/dit ragozás után lehidalt, amikor azt mondtam neki, hogy 10 másodperc alatt megtanítom dánul igét ragozni, ( Jeg siger, du siger, etc) 30 mp perc alatt meg még a rendhagyó eseteket is átvesszük (synes, fölges, etc). Amikor megkérdezte tölem, hogy miért nem használom a szubjunktívot, azt monmdtam, hogy Kirkegaard szubjunktív nélkül is legalább úgy tudott az exisztencializmusról értekezni, mint Sartre a szubjunktívval, tehát a szubjunktív felesleges és kerülendö. :)

Egyébként az itteni csoport ( derivatív modellezés) himnusza lett a következö dán nóta:

vimeo.com/162127311

Az orsztrák kollegával mindig ezt tesszük be, amíg a többiekre (=franciák és egyéb déliek) várni kell, mert 20 percet késnek a mítingröl. Azzal a jelszóval, hogy ha majd megtanulják a dán pontosságot, akkor nem kell ezt a dán nótát hallgatniuk :). Ami egyébként elég borzasztóan hangzik - és aki nem érti, annak még csak nem is mulatságos.