A helyes megfejtés a címben feltett kérdésre: Dánia.

A koronavírus kitörésekor arról írtam, milyen volt Dániában a koronavírus kezelése.  Ezúton is köszönöm szépen a sok gratulációt és visszajelzést, továbbá a sokezres olvasottságot és a sok Facebook Like-t. Azért is említem ezt, mert e blog 3 éves története során ez a blogposzt volt idáig a legsikeresebb.
 

Szélturbinák a tengeren, Koppenhága, Amager Strand
Forrás: saját fotó

Itthon mélységes hallgatás van a koronavírus tesztekről. Arról is, miért csak ennyit tesztelünk, és arról is, hogy mi a stratégia velük. Ha pedig nem tudunk róla, akkor csak feltételezünk.

A magyar kormány koronavírus honlapjáról lehet tudni, hogy idáig (az alábbi adat időpontja: 2020. augusztus 31.) Magyarország 428.150 darab koronavírus tesztet végzett el.   

 Forrás: https://koronavirus.gov.hu/ 2020. augusztus 31.

Dánia pedig, amint az alábbi, internetes forrásból kivágott adatközlésből látszik, 2020. augusztus 30-ig 2,433 millió tesztelést végzett.

Forrás: Betegbiztonsági Ügynökség (Styrelsen for Patentsikkerhed) és Állami Szérum Intézet (Statens Serum Institute), a teljes cikk itt olvasható

Ugye látható, hogy mindkét szám adatállami forrásból származik? Akkor menjünk tovább, és nézzünk egy egyszerű kis matekot!

Dánia lakossága: 5,7 millió
Magyarország lakossága: 9,8 millió

Egy millió főre eső tesztek száma a fenti adatokból számítva:

Dánia: 426 976
Magyarország: 43 689

Az egyszerűség kedvéért: Dánia tízszer annyit tesztel lakosság arányosan, mint Magyarország.

A koronavírus  terjedésében azok az országok sikeresek idáig, amelyek tesztelnek és tesztelnek. Ilyen ország például Dél-Korea és Németország is.

Mivel a dánok sokat utaznak a világban, márciusban, a vírus megjelenésekor gyorsan szaporodtak az esetek, aztán nagyon gyorsan cselekedtek, és így sikerült féken tartani a vírust. Idáig 16 891 hivatalosan nyilvántartott dán fertőződött meg, és közülük 624 hunyt el. Július végén Dániában is, akárcsak más európai országokban, elkezdett emelkedni a napi fertőzöttek száma. A legmagasabb adat 174 fő volt augusztus 6-án. Hangsúlyozom, a magyarnál tízszer nagyobb tesztelés mellett.

Magyarországon ezzel szemben a lényegesen alacsonyabb tesztelés mellett 6 139 beazonosított fertőzött van, és közülük 615 ember hunyt el. Az elmúlt napokban pedig a napi fertőzöttek száma 178, előző napon pedig 292 volt. Azt is tegyük hozzá, hogy hazánkban jelenleg többet tesztelnek, mint a tavaszi hónapokban.

Akkor döntsük el, melyik ország a zöld és melyik a piros!

A koronavírus elleni védekezési stratégia egy fontos eleme a tesztelés, mondja Röst Gergely matematika professzor egy mai interjúban, amit érdemes teljes terjedelmében elolvasni.

Röst Gergely: A tesztelésnek több funkciója is van. Egyrészt létezik egy klinikai funkciója: ha valaki beteg, tesztelik, és akkor tudják, hogy milyen osztályon kell elhelyezni, milyen kezelésre van szüksége. Másrészt van egy megfigyelési funkciója: fontos minél pontosabban tudni, hogy hány beteg van az országban, ők jellemzően melyik régióban vannak, a társadalom mely csoportjában. Ennek köszönhetően értjük, hogy a járványnak mekkora a kiterjedtsége, ez alapján lehet célzott intézkedéseket tervezni. A harmadik fontos szerepe, hogy ha megtalálunk egy fertőzöttet, őt izoláljuk, így megszakítjuk a fertőzési láncokat.

Kérdés: Hogy állunk a tesztelés háromfajta szerepének betöltésével Magyarországon?

R.G.: Jelenleg ebből a három funkcióból Magyarországon csak az első, a klinikai érvényesül. Ezt le is modelleztük: ha az a stratégiánk, hogy csak a komolyabb tünetekkel rendelkező betegeket teszteljük, az ő izolálásuk a járvány dinamikájára elenyésző hatással van. Már tudjuk, hogy valaki a tünetek megjelenése előtti egy-két napban, illetve a tünetek megjelenését követő néhány napban a leginkább fertőző.

Kérdés: Ha kizárólag a tünetesekre fókuszálunk, akkor nagyon sok időt veszítünk.

R.G.: Amikor valaki elkezd tüneteket mutatni, eltelhet egy-két nap, mire komolyan veszi és felhívja az orvost. Ha úgy ítélik meg, hogy koronavírus-gyanús az eset, kérnek tesztet. Erre sokszor napokat kell várni, utána az eredményekre szintén. Előfordul, hogy a tünetek után 8-10 nappal derül ki valakiről, hogy pozitív. Addigra már túl is van az igazán fertőző fázisán, szinte felesleges karanténba rakni. Látszik, hogy egy nagyon rövid időintervallumban kellene lebonyolítani a hatékony tesztelést, ami nagyon nehéz, és itt jön be a képbe a kontaktuskutatás. Akiket egy megtalált eset fertőzött meg, azok még a fertőzés korábbi fázisában vannak. A kontaktuskutatáson keresztül olyan embereket is ki lehet emelni a fertőzési láncból, akik még a tüneteik megjelenése előtt vannak. Így lehet elérni, hogy ennek érdemi hatása legyen a járványgörbére.

Kérdés: Vagyis Ön szerint a hatékonyabb tesztelés és kontaktuskutatás lenne a legfontosabb eszköz most a járvány elleni védekezésben.

R.G.: Ez egy fontos eleme egy jó védekezési stratégiának.

       Forrás: portfolio.hu   2020. augusztus 31.
        Figyelmeztet a járványügyi matematikus: a koronavírus-terjedés magyar mutatója veszélyes szintre emelkedett

A tesztelés 3 funkciója közül tehát láthatjuk, hogy Magyarország sajnos csak egyet használ. Ez felelőtlenség.  A határzár és focimeccs szervezés (6000 külföldi szurkolóval) helyett inkább követni kéne a jó nemzetközi példákat a teszteléssel kapcsolatban. Valamilyen rejtélyes okból kifolyólag a tesztelés itthon nem játszik fő szerepet a vírus terjedésének megfékezésében. Mindeközben Dánia a turistákat is ingyen leteszteli.

Magyarországon ilyen kevés számú tesztelés mellett ne legyenek illúzióink! A napi új fertőzöttek és a járvány kezdete óta beazonosított fertőzöttek hivatalosan publikált számai jóval alacsonyabbak a ténylegesnél. Az interjúban elhangzott felderítési arány borzasztó alacsony. A H-UNCOVER felmérés szerint a tavasszal ez a szám 6 % volt. Mostanra a megnövekedett tesztelés miatt ez a szám valamennyire emelkedett. A lényeg, hogy sokkal kevesebb fertőzöttről van tudomása a hatóságnak, mint amennyiről nincs tudomása. Lehetne ezt másképp is csinálni... 

Utóirat és frissítés 2020. szeptember 19-én:

Fenti cikkem írása óta több tudós és orvos is sürgette a tesztelések növelésének számát Magyarországon.
Az elhibázott járványkezelési stratégia, ennek részeként a kevés tesztelés és nem ingyenes tesztelés, sajnos meghozta a maga negatív eredményét: lehet nézni a napi új fertőzöttek számát.

Európa második leggyorsabban fertőződő országává váltunk.

Az arrogáns "Mi vagyunk a zöld ország, mindenki más piros." kijelentés megfordult. Egyre több ország teszi Magyarországot piros országgá, és az onnan érkezőket karanténba.

Egyúttal Magyarország az európai tesztelés rangsor végén van.

Szomorú.