Bár itt nincsen annyira meleg, mint otthon, azért a dán időjáráshoz képest itt is gyönyörű idő van. Csütörtökön hőmérsékleti rekordok dőltek meg. Dánia bizonyos részein, nem Koppenhágában, csütörtökön 25-26 fok volt, ami magasabb volt, mint bármely napon tavaly. Annyira vicces látni, hogy dán barátaink hogyan élvezik a számukra nyári időjárást. Fürdőruhában napoznak a teraszokon.
A vasárnapi szép időben Ibolya barátnőmmel sétálni indultunk. Javaslata alapján Koppenhága északkeleti részén található Bispebjerg temetőbe mentünk, mely a dán főváros öt temetője közül a legfiatalabb, és melyet 1903-ban alakítottak ki. Az apropó a cseresznyefák virágzása volt. Ez itt egy esemény minden tavasszal. Mivel az újságok tudósítanak róla, hogy nyílnak a cseresznyefák virágjai, dánok sokasága megy ezt megtekinteni. A hangulat messze nem temetői, inkább piknikre emlékeztet. Mivel sok füves rész van, akárcsak egy parkban, sokan pokrócokra letelepednek és esznek-isznak-beszélgetnek. Mindenki önfeledten élvezi a napfényt, a tavasz simogató melegét, mielőtt, miután vagy miközben megcsodálja az cseresznyevirágokat. A tél szürkeségét feledve tobzódik a természet és az emberek is.
Kattognak a fényképezőgépek helyett a telefonok. Mindenki megörökíti a látványt. Én is. Bár a tömeg kicsit zavaró.
A sírok teljesen másmilyenek, mint nálunk. A legtöbb esetben csak egy egyszerű kő található a sírhelyen. Sok éve egy dán filmben láttam először ezt. Ebben is megnyilvánul a skandináv minimalizmus. Íme egy sír:
Miután a temetőből kijöttünk, be szerettünk volna menni a különleges építészeti látványt nyújtó, sárga téglából épült Grundtvig templomba, de sajnos zárva volt. Kívülről nem saját fotókkal mutatom be:
