Ez a képzavar rám vonatkozik. Bizonyára észrevette a kedves Olvasó, hogy mostanában kevesebbet írok. Már júniusban is csak három blogbejegyzést tudtam megírni. Ennek nagyon prózai oka van: teljesen összecsaptak a hullámok a fejem felett. Ezeregy téma lenne pedig, amiről szeretnék írni. Szegénykéim állnak és várnak, mint a nagy repülőtereken a gépek felszállási engedélyre várva.

Mivel is vagyok ennyire elfoglalva?

1. Lakást keresek. Június elsején ugyanis felmondtam a lakásunk bérleti szerződését. Május 31-én lejárt végre a kötelező 9 hónapom. Így másnap reggel az volt az első dolgom, hogy felmondtam, Persze nem hirtelen felindulásból, hanem előre végiggondolva. Bár kissé kockázatos felmondani, úgy, hogy az embernek nincs meg az új lakása, én mégis ezt tettem, ugyanis a borzasztó drága lakásunknak 3 hónapos felmondási ideje van. Bizakodom, hogy ennyi idő alatt csak találok lakást. Az óra ketyeg, a lakáspiac itt tragikus, de legalább már van helyismeretem és kapcsolatrendszerem. Így azért könnyebb.

2. Nem újdonság, változatlanul munkát keresek. Annyi a különbség, hogy a tavaszi hónapok után, amikor gyakorlatilag hónapokig semmi nekem való álláshirdetés nem jelent meg, június elején hirtelen sok beesett. Úgyhogy szerencsére van lehetőség megint pályázatokat beadni. A nagy álom cégem, Dánia legnagyobb gyógyszeripari cége, ahova három állás kapcsán négy interjúra is eljutottam, komoly létszámleépítéseket jelentett be. Bizonyos hírek szerint 3000 embert, mások szerint 12000 embert bocsájtanak el. Így utólag megértettem, amit hónapokig nem értettem, hogy miért nem jelent meg február óta egy nekem passzoló álláshirdetés sem ennél a cégnél. Nos, ezt az álmomat el kell engednem... De szerencsére van élet ezen a cégen kívül is, csak ez az a cég, ahol a legnagyobb volt a kereslet-kínálat metszésfelülete a munkatapasztalatomat illetően.

3. Tanulok dánul. Ebben persze nincsen meglepő. De a többlet az,hogy miután május 17-én sikeresen levizsgáztam a 3. Modulból, átálltam ismét a délelőtti intenzív kurzusra, és a 4. Modult így tanulom, ami sokkal több időt vesz igénybe (hetente 3x 3,5 óra megspékelve rengeteg házi feladattal). Természetesen ez azt is jelenti, hogy  többet fejlődök, és így talán nagyobb esélyem van arra,hogy július végén, amikor véget ér Dániában az ingyenes dán tanítás a külföldieknek, letehessem a 4. Modul vizsgámat. Úgy voltam vele, ha már sajnos nincsen munkám, kihasználom az utolsó bő két hónapot az ingyenes-korszakból, és magas óraszámban tanulom a nyelvet. Viszont ezt követően tartok egy kis szünetet a dán tanulásban, mielőtt belevágok az 5. Modulba. Szükségem van rá, hogy szusszanjak egyet. Éppen elég kihívás a lakás megtalálása és a költözés, ami már augusztusban meg fog történni.

4. És a végére hagytam, aminek nagyon örülök, június elejétől van szabadúszó, szezonális munkám brazil barátnőm jóvoltából. A fenti és az alábbi fotók a munkámmal kapcsolatosak. Carolina ugyanis chilei születésű brazil, aki 7 éve itt él Dániában, és a turizmusban dolgozik. Valahol szóba elegyedtünk, és így kezdődött a barátságunk. Hol dánul, hol angolul,hol spanyolul beszélünk. Carolina mondta, küldjem el neki az önéletrajzomat, amit testre szabtam a turizmusra, és erősen "lebutítottam". Másnap már kaptam is egy emailt,hogy örömmel behívnak interjúra. Ami aztán nem is interjú volt, mert tízen voltunk és a dolog már el volt döntve. Inkább arról szólt, hogy elmondták a munkát, az elvárásokat (szigorú előírások vannak az öltözetre vonatkozólag,amit nekünk magunknak kell biztosítanunk), és a szabadúszó szerződést is aláírtuk.

Mi is ez a munka? A nagy cruise hajótársaságok számára csinálja ez a cég a "földi" kiszolgálást, ami a repülőtéren vagy a hajóterminálban történik. Az utasok fogadását és a hajókra való becsekkolását kell csinálnunk. Szeretem ezt a munkát. Végre dolgozhatok! Egy hatalmas gépezet része vagyok, egy pici kis szem, de nagyon jó. Az utasokkal kell foglalkozni. Mindig más egy kicsit a munkám, a műszakbeosztásomtól függően. Van,amikor a reptéren kell fogadni az utasokat, de többnyire a kikötőben dolgozom.Ez utóbbi azért is kényelmes,mert nagyon közel van a lakásunkhoz.

A legjobban a becsekkolási munkát szeretem, mert intellektuálisan az a legösszetettebb. Nem sokat laca-facáznak. Reggel megmutatják a számítógépes rendszert egy rövid kis képzés keretében, aztán leülök és már csinálom is. Mindegyik hajóstársaságnak már a rendszere, és kicsit mások az eljárások is. Egy dolog viszont megegyezik: kedvesnek és szolgálatkésznek kell lenni az utasokkal. Sokat beszélhetek spanyolul,ami külön öröm, és olyan édesek, mindig megdicsérnek, milyen jól beszélek, szerintem nem, hiányzik a gyakorlás, meg persze a latin-amerikaiak azonnal megérzik a mexikói akcentusomat. Nagy élmény volt több mexikóival is találkozni és beszélgetni velük.

Menedzsment szempontból is érdekes néznem ezt a munkát: ez egy "gyár" tulajdonképpen. Minden tökéletesen szervezett. Ontják a buszok a turistákat, akik átmennek a biztonsági ellenőrzésen, mi leellenőrizzük az okmányaikat, ha kell, a vízumot, és becsekkoljuk őket a hajókra. Megkapják a kabin kulcsot (pontosabban kártyát) és megmutatjuk nekik, hogy juthatnak fel a hajóra. A hajókkal ők egy skandináv túrát tesznek,amibe azért több esetben beletartozik Szentpétervár is.

Ez a hajó, ami a fotókon látszik, 4000 utast szállít. És ez a jól megtervezett folyamat úgy működik, hogy legkésőbb délután 5-re készen vagyunk, valamennyi utas elfoglalhatja kabinját.Elképesztő a hajók mérete. Akárhogy próbálkozom, nem tudtam még olyan fotót készíteni,hogy az egész beleférjen.

Három céggel van szerződésem és jellemzően heti 1-2 napot tudok így dolgozni. Megélni ebből nem lehet, de több a semminél. Végre nemcsak megy a számlámról a pénz, hanem érkezik is. És a kollégák is kedvesek. Mindenki diplomás, mindenkinek csak ideiglenes megoldás. Szinte kizárólag külföldiek vagyunk. A világ minden szögletéből.

--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Nos, tehát a fenti négy dolog együttállása miatt nincs időm írni, úgyhogy legközelebb augusztus végén jelentkezem. Addig szép nyarat kívánok. Itt az van :-)