Pontosabban az utolsó kettő fejét. A feladatsárkányét. Lakástalálás és költözés. Külön kihívás Dániában lakást találni. Ehhez képest "már csak" logisztika a költözés. Bár egyedül egy nőnek azért fizikailag komoly munka volt egy közel 100 négyzetméteres lakás összepakolása és elköltöztetése egy újba.

Augusztus 17-én, múlt péntek reggel visszaadtam a bérbeadónak nordhavni szép, elegáns, modern lakásunkat egy kiköltözési szemle keretében és ezzel egy korszak lezárult. Nosztalgia nélkül búcsúztam ettől a lakástól. Szerettük, hogy szép és új, jó negyedben és a tenger mellett van, de leginkább azt, hogy egyáltalán lett lakásunk, viszont annyira rossz beosztása van és olyan drága, hogy nem volt nehéz megválni tőle. Természetesen Margit hiányozni fog. Mostantól nem tudok már csak úgy felugrani hozzá, de nem aggódom, fogjuk tartani a kapcsolatot. Írt több megható sms-t és emailt az utolsó napokban, amitől elszorult a szívem, úgyhogy kicsit könnyesre sikerült a búcsúnk, de barátságunk már annyira erős, hogy a kis távolság nem okozhat gondot.

Na de nézzük sorba az eseményeket! Előző blogbejegyzésemben a július 30-i dán vizsgámról és annak megünnepléséről írtam. Este még ünnepeltem, de másnap reggeltől 100%-ban a lakáskeresésre koncentráltam, hiszen az idő egyre jobban szorított. Az augusztus 17-i lakásvisszaadás kőbevésett időpont volt. És már csak két és fél hetem volt találni, szerződést kötni és kiköltözni, valamint gyönyörűen kitakarítani a lakást.

Júniusban alig volt időm keresni. Júliusban, bár a dán vizsgára készülés időszakában is minimum napi egy-két órát keresésre szántam, kettes-hármas fokozatra tudtam kapcsolni, de igazán július 31-étől terveztem beindítani  a rakétákat.

Lakásvadászat Dániában

Tavaly még Magyarországról kerestem a lakást. Gyors helyzetfelismeréssel lett meg a lakásunk. Akkor teljesen ismeretlen terepen jártam. A mostani lakáskereséstől azért nem tartottam annyira, mert egyszer már átéltem, egyszer már sikerült.

Ezúttal úgy vágtam bele a keresésbe, hogy már ismertem ezt a piacot, ismertem annak dinamikáját és szokásait. Mostanra már volt egy kapcsolati hálóm és dánul is tudok annyira, hogy a bérbeadóval dánul tudjak levelezni. Továbbá tavaly még csak egy külföldi voltam, akinek nem volt CPR száma és nem volt munkája, míg most már teljesen más volt a helyzet. Ha úgy is sikerült, akkor most sokkal jobb feltételek mellett miért ne sikerülne?

A legfontosabb, amit tavaly megtanultam:

• Kulcsfontosságú a gyorsaság. Ha látsz egy hirdetést, gyorsan írjál! Ha megnézheted, próbálj meg az elsők között lenni! Ha elfogadható számodra az ingatlan, azonnal mondjad ki a bérbeadónak ott a helyszínen, hogy neked megfelel és ki akarod venni! A gyors helyzetfelismerés és döntés elengedhetetlen.
• Határozd meg a számodra legkritikusabb szempontokat a lakással kapcsolatban és az alapján döntsél! Az összes kívánság úgy se fog teljesülni ezen a lakáspiacon, úgyhogy a vágyálmokat engedd el és fókuszálj a lényegre!
• Dániában nem az a kérdés, hogy te milyen lakát szeretnél bérelni, hanem az a lényeg, hogy legyen egyáltalán valamilyen lakás,amit kibérelhetsz.

A keresésnek alapvetően három csatornája van:

1.) Ingatlanportálok

2.) Közösségi média, elsősorban Facebook

3.) Kapcsolati háló, például ismerős ismerősének az ismerőse éppen akkor akarja kiadni a lakását

Mindegyik csatornát próbáltam természetesen. Mit csinál a lakásvadász, ha talál egy neki tetsző hirdetést? Ír egy szép bemutatkozó anyagot magáról. Előre megírtam egy standard levelet, dánul természetesen és ezt küldözgettem, csupán a megszólítást cserélgetve. Dániában tehát abnormális helyzet van a lakásbérlési piacon: nem a bérbevevő választ lakást, hanem a bérbeadó válogat a bérlők között. A pontos arányokat senki sem tudja, de akár több száz "pályázat" is befuthat egy lakáshirdetésre. Ebből kifolyólag alig-alig válaszolnak arra, ha valaki jelentkezik a hirdetésre. Ha válaszolnak, és lehetőséget kapsz arra, hogy megnézd a lakást, akkor az nagy sikernek számít.

A másik furcsa és nehezítő jellegzetessége ennek a piacnak, hogy tízből nyolc esetben a hirdetők nem tesznek fel fotókat az ingatlanról. Mindössze az alapparamétereket írják le: hol, melyik városrészben, mekkora a lakás, mennyi a havi bérleti díj és a depozit, valamint mikortól és meddig lehet kibérelni az ingatlant.

Az ingatlanportálokon sem úgy működik a dolog, mint Magyarországon, ahol a bérlő ingyen nézelődhet,kereshet. Dániában nézelődni lehet és értesítésre is fel lehet iratkozni, ha beállítod a keresési elvárásaidat, de a bérbeadóval csak akkor veheted fel a kapcsolatot, ha megveszed az erre vonatkozó havi "csomagot" vagy mondjuk "bérletet". A legnagyobb portál csomagját vettem meg közel 400 koronáért (= kb. 12000 Ft), de közben a többi portált is nézegettem, mondván, ha lesz valami érdekes, akkor azon is veszek bérletet.

Ha már bérelsz egy lakást, akkor azzal is számolni kell, hogy az új bérlemény beugróját úgy kell kifizetned, hogy közben még nem kaptad vissza az előző lakás depozit összegét. Velem is ez történt. Úgyhogy annak, aki Dániában kíván lakást bérelni, ezzel számolnia kell. A lakásbérlésnél jellemzően öt havi bérleti díjat kérnek előre a bérbeadók. Ebből három havi bérleti díj a depozit, továbbá ki kell fizetned már szerződéskötéskor az első és utolsó havi bérleti díjat is. A depozit visszakapásának külön tudománya van, amit kezdek kitanulni...

Lakástalálásom

A vizsga napján, július 30-án a pogácsázás és pezsgőzés után késő este találtam egy nekem tetsző hirdetést. Ritkán látni ilyet, de a bérlő megadta a telefonszámát is, viszont külön kérte, hogy csak 16.00 óra után hívják azon, illetve lehet sms-t írni. És csodák-csodája, képeket is felrakott. Mivel úgy tapasztaltam, hogy a dánok nem szeretik, ha illetlen időben zavarják őket, este 11-kor már inkább sms-t sem írtam. Viszont másnak reggel, kedden 8-kor az ingatlanportálon keresztül elküldtem a standard bemutatkozó levelemet, majd ezt egy sms-ben is megerősítettem. Mindkettőben megkérdeztem, mikor nézhetem meg a lakást. Legnagyobb elképedésemre pár perc múlva jött a válasz, aznap este 8-kor, ha megfelel. Naná, hogy megfelelt!

Este megnéztem a lakást. Rendben volt. A legfontosabb elvárásaimat teljesítette, különösen azt, hogy bútorozatlan, és megfelelő a nagysága és az ára. A bérbeadó azt mondta, hogy sok érdeklődő van, és majd eldönti, hogy ki passzol legjobban az ő elvárásaihoz. Másnap reggel sms-t kaptam tőle, hogy engem választott. Hurrá! Innentől kezdve felgyorsultak az események. Még aznap délelőtt  küldte a szerződést, amit én délután átolvastam, illetve bementem az LLO (= Lakásbérlők Egyesülete) irodájába, aminek tagja vagyok. Szerencsémre gyorsan véleményezték is, megbeszéltük. Alapvetően rendben volt a szerződés, mindössze egy dolgot kellett változtatnia a bérbeadónak. Azt is hozzáteszem, hogy Dániában van egy szerződésformula, amit kvázi kötelező jelleggel használni kell.

Péntek kora délután átutaltam a depozitot és a szerződésen már mindkét fél aláírása is rajta volt. Hamarosan a kulcsokat is megkaptam és birtokba vettem a lakást. El se akartam hinni, hogy megvan. Margit csak hüledezett, amikor péntek este, amikor találkoztunk, elmeséltem, hogy megvan a lakásom.

Lakáskeresésem statisztikái: 20 hirdetésre írtam, jelentkeztem. Ebből kevesebb, mint 10 esetben kaptam valamilyen reakciót. Három pozitívat, amikor a lakást is megnézhettem. Az első lakás katasztrofális volt, úgyhogy arra mondtam a tulajnak, hogy köszönöm, nem. A második jó kis lakás volt, de a tulaj nem engem választott. Nem is baj, mert az nagyon rövid távú lett volna és bútorozott volt. A harmadik pedig végül szerződéskötéssel végződött.

Ezután jött a költözés. Szerencsére Margit, Gabi barátnőm és férje, Ibolya barátnőm és Suraj, az indiai barátom  sokat segítettek. A költözéssel párhuzamosan, de leginkább utána nekiálltam a nordhavni lakás tüzetes takarításának. Hogy miért, azt a következő részben fogom elmesélni.

Ha már a sárkányt emlegettem, akkor megemlítem, hogy a sárkány feje az egyik leghíresebb viking jelkép.

 
  Forrás: itt