Angolul nordic, dánul nordisk. Északi vagy skandináv vagy északi germán lehetne a megfelelő fordítás. Érdekesen találkoztam 24 órán belül az Aurora Borealis-szal, ami északi fényt jelent és az északi sötétség témájával.

Az első találkozás katartikus, a második pedig egyszerűen szép volt.

A múlt hévégén szombaton este vetítették Koppenhágában, a Dán Filmintézetben Mészáros Márta Aurora Borealis című filmjét.

Na, de mi is az az aurora borealis? Északi fényt jelent. Az északi féltekén így nevezik a sarki fényt, míg a déli féltekén aurora australis a neve. Aurora a római hajnalistennő volt. A Wikipédia leírása a következőt adja:

"A Föld északi és déli sarkánál a légkörbe behatoló töltött részecskék (elsősorban protonok és elektronok) által keltett időleges fényjelenség. Leginkább késő ősztől kora tavaszig figyelhető meg gyakrabban (de nem állandóan) az északi sarkkörtől északra, illetve a déli sarkkörtől délre. Magyarországról általában nem látható.

Sarki fény akkor keletkezik, amikor a napszél annyira felkavarja a magnetoszférát, hogy töltött részecskék hatolnak be a napszélből és a magnetoszférából a felső légkörbe, a Föld mágneses mezejének vonzására, ahol energiájuk egy részét átadják a légkörnek. A légkör összetevői emiatt ionizálódnak és gerjesztődnek, így fényt bocsátanak ki különböző színekben. Formáját az ionizálódott összetevők mozgása határozza meg. A beérkező protonok elektronbefogással hidrogénatomokká alakulnak, így a gerjesztett hidrogénatomokra jellemző színeket bocsátják ki (vörös, kék, ibolya). Ez inkább alacsonyabb szélességeken látható. A légkör leggyakoribb összetevői az oxigén (vörös, zöld) és a nitrogén (kék, ibolya) színei is láthatók."

Íme egy fotó, hogyan néz ki.

Forrás: itt

A száraz leírás után térjünk vissza Mészáros Márta filmjére! Tavaly ősszel olvastam a filmről először és azonnal meg szerettem volna nézni. Csak hát az otthon töltött nagyon kevés és csúcsra járatott logisztikával leszervezett napjaimba sose fért bele, hogy megnézzem. De a sors betolta az ajándékot,amikor láttam, hogy Koppenhágában fogják játszani. Alig sikerült jegyet kapni. Telt ház volt. Dánok és magyarok vegyesen a nézőtéren. A film angol felirattal természetesen. A film után a magyar nagykövetség jóvoltából volt egy kis fogadás, ahol a rövid beszélgetésekből kiderült, szem nem maradt szárazon... Az enyém sem. Sajnos Mészáros Márta nem tudott eljönni, pedig tervezve volt.

Mélységében nem ismerem a munkásságát, de bennem mindig az a kép volt róla, hogy bátran nyúlt olyan témákhoz, melyekhez mások nem mertek, illetve melyek szükségesek történelmünk jobb megismeréséhez és feldolgozásához. Nos, ez a film is egy fájdalmas, agyonhallgatott témával foglalkozik. Nekünk, nézőknek is fájdalmas szembesülnünk vele. Fájdalmas, de szükséges. Törőcsik Mari pedig zseniális.

Nem vagyok szuper filmszakértő és filmkritikus sem, mindazonáltal laikusként is észre lehetett venni a film kisebb-nagyobb hibáit. De a végkicsengés mégis a katarzis.

Az Index véleményénél nehezen tudnék találóbbat írni. Itt van minden, mi kifejezi ennek a filmnek a lényegét, fontosságát és szépségét:

"Gyönyörű Törőcsik Mari utolsó jelenete, mert nem is az egész filmet foglalja össze, hanem egy egész életet, egy egész sorsot. És tényleg igazán szép tud lenni a film utolsó gondolata a szeretet erejéről, annak ellenére, hogy ilyesmit szinte soha nem lehet giccs nélkül létrehozni; itt mégis sikerül. És nagyszerű, ahogyan Mészáros Márta végül lezár egy olyan történetet, amit érthetetlen, hogyhogy más magyar játékfilmes még nem mesélt el annak ellenére, hogy milyen fontos pontja a magyar történelemnek; illetve már az is nagyszerű, hogy egyáltalán szó van minderről, az pedig csak a koszorú a síremléken, hogy végül sikerül egy egészen egyéni látásmódot is behozni a történet- vagy történelemmesélésbe. (Tévében az Elhallgatott gyalázat, könyvben Polcz Alaine és az Asszony a fronton beszélt a témáról.)"

" Így végre készült egy fontos magyar film egy olyan korszakról, egy olyan eseménysorozatról, amiről beszélni kell, és amiről más országok talán többet beszélnek nálunk. Mészáros Márta végre megtett egy nagy lépést a jó irányba – ezt pedig semmi nem tudja felülírni, még a saját filmjének hibái sem."

Aztán másnap a humlebæki templomban egy izlandi kórus adott koncertet. A téma az északi sötétség volt, ami beköszönt ezen a vidéken, Skandináviában ősszel, felváltva a csodásan világos skandináv nyarat. Az izlandi kórus gyönyörűséges dalokkal járta körbe a sötét évszak melankóliáját és hangulatát.  Igazi zenei élmény és csemege volt a zsúfolásig telt templomban. A végtelenül energikus, szokatlanul nagy mozdulatokkal vezénylő karmester hölgy, aki ráadásul énekelt is, nagyban hozzájárult az emlékezetes koncerthez. Érdekes volt egy templomban megélni, hogy állva tapsol a közönség, kikényszerítve a ráadást.

Mivel a karmester összekötő szövegében utalást tett Izland önállóságának 100 évfordulójára, kicsit utána olvastam Izland történelmének. Talán nem én vagyok az egyetlen, aki nem tudta, hogy Izland Dánia része volt.

" Izland írott történelme a vikingek 9. századi betelepülésével kezdődik, korábban a sziget, néhány ír remetétől eltekintve lakatlan volt. A Norvégia egyesítése elől menekülő vikingek 874-ben telepedtek meg Izlandon és hamar benépesítették a szigetet. 930-ban a nemzetségfők megalapították a világ első parlamentjét, az althingot. Izland 1000-ben felvette a kereszténységet. A független állam a fokozódó belháborúk miatt a 13. században a norvég király hűbéresévé vált, majd a kalmari unió megalakulásával a három skandináv állam közös királya kormányozta. A dán kereskedelmi monopólium és a természeti katasztrófák visszavetették az ország fejlődését. A dán-norvég perszonálunió felbomlása után Izland dán birtok maradt, de a 19. században megindultak a függetlenségi mozgalmak. 1874-ben megszületett az alkotmánya, 1918-ban pedig önálló királyságnak ismerték el, amely Dániával perszonálunióban van. Az unió azután bomlott fel, hogy a második világháborúban a németek megszállták Dániát és lejárt a törvényben előírt 25 éves időszak. A független Izlandi Köztársaság 1944. június 17-én alakult meg. A gazdaságilag gyorsan növekvő ország az 1950-70-es években többször is konfliktusba, az úgynevezett tőkehal-háborúkba keveredett az Egyesült Királysággal a halászati jogok miatt. 2008-ban a gazdasági világválság hatására az ország bankrendszere összeomlott, de az új kormányzatnak sikerült stabilizálnia a gazdaságot."   Forrás : Wikipédia

A humlebæki templom az izlandi kórussal:

A humlebæki templom:

A templom melletti temető:

Forrás: saját fotók (utóbbi három)