A skandinávok íratlan törvénye dánul Janteloven, angolul The Law of Jante, magyarul Jante törvénye. Ez a nordik országok magatartási kódexe, viselkedési szabályrendszere. Ott van a mindennapokban, áthatja a norvég, dán és svéd társadalmak kultúráját és ezáltal az emberek közötti viselkedést. A Janteloven azt írja le, hogy a megszokottól, hétköznapitól eltérőnek lenni, nem alkalmazkodni, az méltatlan és nem megfelelő dolog.
A Janteloven 10 parancsolatot fogalmaz meg. A lényegük: "Ne gondold, hogy különleges vagy és hogy jobb vagy nálunk!" Ezt a hozzáállást egy dán-norvég író, Aksel Sandemose formálta a 10 szabállyá szatirikus novellájában, mely egy fiktív kis dán városról Jante-ról szólt.
Íme a 10 parancsolat fordítása:
1. Nehogy azt hidd, hogy különleges vagy!
2. Nehogy azt hidd, hogy olyan jó vagy, mint mi!
3. Nehogy azt hidd, hogy okosabb vagy, mint mi!
4. Nehogy azt hidd, hogy jobb vagy, mint mi!
5. Nehogy azt hidd, hogy többet tudsz, mint mi!
6. Nehogy azt hidd, hogy fontosabb vagy, mint mi!
7. Nehogy azt hidd, hogy bármit is tudsz!
8. Ne nevess rajtunk!
9. Nehogy azt hidd, hogy bárkit is érdekelsz!
10. Nehogy azt hidd, hogy bármit is taníthatsz nekünk!
Miért fontos tudni és érteni a Janteloven-t Skandináviában?
Azért, mert a Janteloven megragadja azt a valamit, ami nagyon-nagyon, lényegien skandináv. Ezek a szabályok úgy értendőek, mint egy viselkedési mód az illeszkedés, passzolás érdekében legyen szó az öltözködésről vagy a megvásárolt kocsimárkákról.
Bár a Janteloven eredeti szándéka a szatíra volt, úgy tanítják az iskolában, mint egy társadalmi magatartási kódexet, mely a csoport viselkedést ösztönzi és ami egyben jelentős tényezője a skandináv országok előkelő "boldogság helyezéseinek".
A iskolában nagy hangsúlyt helyeznek a csoportmunkára. A dán gyerekek így szocializálódnak. Ennek következtében a dán munkahelyi kultúrában fontos és jól működő a csoportmunka.
Mennyire van jelen a Janteloven Skandináviában napjainkban?
Egy globalizált világban vajon érvényesek-e még a régi kulturális szabályok? A válasz nem egyértelmű.
Egyrészt a skandináv kultúrákban továbbra is elterjedt az általános ellenérzés az egyéni kiválóság kiemelését, elismerését és diadalmaskodását illetőn. Mind a nemzetközi, mind a hazai média hangsúlya általában arra utal, hogy milyen erős a régió, a társadalom, nem pedig az egyének. Egészségügy, jólét, nemek közötti egyenlőség, tervezés, akár boldogság; ezek a dolgok emelkednek ki, amikor Skandinávia országai hivatkoznak erősségeikre, nem pedig kiemelkedő személyekre vagy hírességekre.
Ugyanakkor egy kapitalista társadalomban az egyéni siker is értékelődik. Annak ellenére, hogy mindegyik skandináv országnak szocialista, jóléti állami modellje van, a gazdasági modellje a kapitalizmus, és a megnövekedett globális kereskedelem csak hangsúlyozza ezt a tényt. A végeredmény az, hogy a skandináv országok olyan rendszert hoznak létre, amelyben az egyének pénzügyi és társadalmi sikerre törekednek, ugyanakkor elhanyagolják az ön- promóciót, amely gyakran kíséri az ilyen sikereket.
Egy példa arra, ahogyan a dánok hangsúlyozzák, megerősítik és egyúttal viccesen közelítik meg a Janteloven-t: a népszerű Carlsberg-kampány, aminek a szlogenje a "valószínűleg a világ legjobb söre".
Ironikusan a kampány reklámarca Mads Mikkelsen (nagy kedvencem), a dánok legnagyobb sztárja. Ahogyan Koppenhágát körbejárja és mesél a dánokról, az bájos keveréke a szerénységnek és a büszkeségnek, amely a Janteloven-re jellemző. A reklám Dánia legjobb dolgait kívánja bemutatja, köztük a Carlsberg sört is, miközben óvatosan aláássa a dicséretet. A reklám utolsó szava pedig a lehető legerősebb aláásás: valószínűleg.
