Szent Iván éjszakájának, más néven nyárközép éjszakájának a június 23-áról 24-ére virradó éjszakát nevezik Magyarországon. A történészek az egyik legpogányabb ünnepnek tartják, de ma Keresztelő Szent János egyházi napjához és Szent Iván névnapjához kötődik.
Szent Jánosból Szent Iván
Június 21-e a nyári napforduló napja. Ilyenkor a legrövidebb az éjszaka, és a Nap az égbolton a legmagasabb delelési ponton áll. A világ minden táján megünneplik ezt a napot. Bár nevét illetően keresztény ünnep, lényegét illetően pogány hagyományokra épít.
Szent Iván éjszakáját a nyári napfordulótól 3 nap választja el, mivel az június 21-re esik az északi féltekén. Korábban a csillagászati nyár kezdete valóban június 24-re esett, de a tropikus időszámítási mód sajátossága és a korábbi naptárreformok következtében szétvált a két ünnep. A napfordulóhoz világszerte világi és egyházi ünnepek kapcsolódnak, mivel ekkor van az év legrövidebb éjszakája és az emberek számára a fény és a sötétség váltakozása mágikus eredettel bírt. A sötétség az elmúlást, a fény pedig a megújulást jelentette, ezért ezen a napon az emberek nagy tüzeket raktak, hogy elűzzék a sötétséget; ekkor kezdődik a csillagászati nyár is.
Ezt a napot nyárközépnek is nevezik, országonként más-más nevet adtak neki attól függően, hogy a nyárközéphez vagy Szent János napjához kötötték. Június hónapot Magyarországon Szent Iván havának is hívják. A pogány világban nagy jelentősége volt ennek az ünnepnek, a nyárközépi tűzgyújtás a megtisztulást az újjászületést jelképezte. Ehhez a naphoz, a tűzhöz kapcsolódó népszokások voltak például, hogy éjjel hatalmas örömtüzeket gyújtottak, amelyeket körbetáncoltak, égő faágakkal megkerülték a szántóföldeket a jövendő bő termés reményében vagy lángoló kereket gurítottak alá a dombokon.
De ha a Keresztelő neve Szent János, akkor miért tulajdonítják az ünnepet mégis Szent Ivánnak? Azért, mert az Iván név a régi magyar Jovános, Ivános alakjából származik, illetve a János névnek szláv formájából. Eredetileg héber-görög-latin-orosz-magyar eredetű név, jelentése Isten kegyelme, Isten kegyelmes. Így már érthető, hogy a Szent János havának Szent János éjszakája az nem más, mint Iván napja június hónapban: 24-e.
Sankthansaften Dániában
Sankt Hans Aften vagyis Szent János estéje a dán kultúrában június 23-a éjszakája. Keresztelő János, Krisztus keresztelője, aki a keresztény hagyomány szerint hat hónappal Krisztus előtt született. Így visszaszámolva december 24-tól hat hónappal korábban lett június 24-e János születésnapja. Az 1600-as évekre nyúlik vissza ennek az estének a megünneplése máglyagyújtással.
A legenda szerint a nyári napforduló az az éjszaka, melyet a gonoszság jellemez. Az éjszaka, amikor a boszorkányok Brockenbe, az észak-németországi Harz-hegység csúcstalálkozójára mennek. Annak érdekében, hogy elhárítsák a boszorkányokat és gonosz bűntársaikat, a dánok máglyát gyújtanak, hogy sakkban tartsák a kísérteties erőket.
És ha mindez nem lenne elég, a máglya tetejére egy boszorkány figuráját helyezik el az éjszakán, amikor ők maguk esznek, isznak és örömmel fogadják a nyári csúcsot, a leghosszabb nappalt és egyúttal a hosszabb éjszakák eljövetelét.
Tavaly a hosszú, forró, különleges dán nyár miatt a hatóságok nem engedélyezték a tűzgyújtást, de idén nem volt akadálya, hogy a hagyomány folytatódjon. Dánia szerte sokan várták és vettek részt a régi ünnepben.
Vasárnap, június 23-án este barátnőmmel együtt türelmetlenül vártuk, hogy meggyújtsák végre a máglyát Koppenhágában, Nyhavnben. Sok helyen játszódott le ugyanez a jelenet.
Este 9-kor a tömeg türelmesen vár és a máglya a boszorkány bábjával készen áll a tűz meggyújtására:
Aztán pontosan 10 órakor a máglya lángra gyullad. A tömeg elégedetten nézi és fényképezi :
15 perc múlva már csak ez marad belőle:
A fotók saját felvételek.
