Elvben tudja ugyan az ember, hogy itt sokan kerékpároznak, de a valóság azért mégis csak sokkoló. Amikor idén februárban több mint két évtizedes kihagyás után újra Koppenhágába látogattam, tényleg elképedtem a kerékpár kultusztól. Andris pedig június végén tette ugyanezt, amikor először jöttünk ide együtt.

Tavaly ősszel olvastam egy cikket, hogy Koppenhága a világon az első város, ahol több a kerékpár, mint a gépkocsi. A dán állam mindent megtesz annak érdekében, hogy az itt élőknek elmenjen a kedve kocsit venni, külföldről behozni. Nagyon magas ugyanis az adó rajta. Van, aki 200%-ot mondott, de olvastam azt is, hogy most viszik le 110%-ról 85%-ra a regisztrációs adót. Nem is a szám a fontos, hanem az, hogy elképesztően drága mulatság Dániában autó tulajdonossá válni. Nos, nem is tervezem, hogy az legyek.

Íme Koppenhága egyik fontos csomópontja, a Norreport (saját fotó).

Nyilván sok mindent nem tudok még a dán kultúráról és társadalomról, de valahogy azt érzem, hogy, ha csinálnak valamit, ha elkötelezettek valami mellett a dánok, akkor azt komolyan csinálják, nemcsak úgy tessék-lássék módra. A fenntarthatóság és "zöldnek lenni" nemcsak szavak itt, hanem tényleg tartalommal töltődnek meg. Ilyen dolog az autók beszerzésére rakódó regisztrációs adó. Ha egy állam odaáll a fenntarthatóság mellé és ténylegesen "zöld" akar lenni, akkor kivet ilyen magas adót, mint a dánok. Ez egy óriási ösztönző erő, hogy az állampolgárok elgondolkodjanak, tényleg kell nekik az az autó, lehet-e esetleg autó nélkül élni.

És úgy tűnik a számok alapján, hogy sikerül a célzott irányba terelni az állampolgárokat. Persze ehhez nem elég az adó. Rengeteg egyéb dolog kell, amiket a dánok szintén megcsináltak Koppenhágában. Például a vonatállomásokon (vonat alatt a mi HÉV-ünkhöz hasonló, városon belüli S-togot értem) kialakítottak kerékpár tárolókat. A vonatokon is sok olyan vagon van, amelyekben praktikusan tudják a biciklit rögzíteni az emberek. Az utakon a bicikliseknek olyan széles sáv áll rendelkezésükre, mint az autóknak. Vagyis a pénzügyi ösztönzőn kívül az infrastrukturális hátteret is megteremtették.

A Turizmus Online cikkét idézem alább szó szerint:

"A koppenhágai kerékpárszámlálók 2016. novemberben mérték az újabb rekordot a városközpontban. A városi önkormányzat 1970-ben kezdte el mérni a főváros központjának számos pontján a közlekedők számát. Akkor napi 351 133 gépkocsit és 100 071 kerékpárt jegyeztek fel. 2009-ben állították fel az első elektromos kerékpárszámlálókat, amelyekből ma már 20 van városszerte. Tavaly óta a kerékpározók száma 15 százalékkal nőtt, a gépkocsit használóké egy százalékkal csökkent, ami 265 ezer kerékpárt és 252 ezer gépkocsit jelent az utakon - olvasható a The Guardian brit napilap honlapján.

Kifizetődőnek bizonyult az önkormányzat erőfeszítése abban, hogy létrehozza a kerékpározók városát, húsz év alatt 68 százalékkal nőtt a kerékpár-közlekedés. "Ami valóban segített, az az erős politikai vezetés, ez Ritt Bjerregaard volt polgármesternek köszönhető, aki elkötelezett volt a kerékpározás mellett" - mondta Klaus Bondam, a dán kerékpárszövetség új elnöke.

2005 óta egymilliárd dán koronát (41 milliárd forint) költöttek kerékpár-infrastruktúrára, felépítve néhány új hidat a kerékpározók és a gyalogosok számára. Morten Kabell, az önkormányzat műszaki és környezetvédelmi felelőse azzal számol, hogy a belváros egy évtizeden belül autómentes övezetté válik, és 2025-re elérhetik azt, hogy a közlekedők több mint 50 százaléka kerékpáros lesz Nagy-Koppenhága területén. Jelenleg a kerékpárosok aránya 41 százalék. Ezt segíteni fogja, hogy 2019-ben átadják a meghosszabbított metróvonalat.

Koppenhága lakossága folyamatosan nő, 15 éven belül a belvárosban 600 ezerről 715 ezerre emelkedik. Az emberek látják, hogy leggyorsabban kerékpárral tudnak a városban közlekedni. Számos új negyedben a gépkocsi-tulajdonosok száma magasabb, mint a város régebbi részeiben, de a gépkocsi-használat nem nőtt - tette hozzá az illetékes."

Amint a cikkből kiderül, a gyorsaság miatt is érdemes a kerékpár mellett dönteni a kocsival szemben.

Elképesztő, ahogyan a dánok bicikliznek. Kávéval, mobiltelefonnal, beszélgetve, kisgyerekkel (spéci gyerekszállításra alkalmas, riksa szerű szerkezetet rögzítenek a kerékpár elé), kiskosztümben, magassarkú cipőben, és még sorolhatnám. A sebességről ne is beszéljünk! Andrissal arra a következtetésre jutottunk, hogy Koppenhágában a gyalogosnak nem az autósoktól kell félnie, hanem a biciklisektől. Végtelenül magabiztosak és sokszor arrogánsak tudnak lenni.

Andris kategorikusan kijelentette, hogy Mama, te itt nem kerékpározhatsz. Hát egyelőre nem is tervezem, mert ijesztő számomra, aki alig tud biciklizni, hogy ilyen profik között kerékpározzak. Biztos egy percen belül akkorát esnék, mint az ólajtó. Viszont Andris jól tud biciklizni és szeret is, úgyhogy az ő esete más, és lassan eljutunk oda, hogy vegyünk neki biciklit.

A kerékpározás melletti érvek súlyosak:

1.) környezetbarát megoldás, nem szennyezed a levegőt

2.) gyorsabban eljutsz a városban egyik helyről a másikra kerépárral

3.) egészséges, hiszen mozogsz ( lásd dán boldogság téma)

4.) pénzt tudsz vele megtakarítani

Amennyiben Andris  a jelenlegi gyalogos + S-tog (helyi vonat) közlekedés helyett átáll a biciklizésre, az a kedvező diákbérlet árát figyelembe véve is havi minimum 400 koronás (kb. 16.000 Ft) megtakarítást jelentene nekünk.

A bejegyzésben szereplő első két fotó saját, az utolsó három forrása az index.hu, a mediatica.ro, valamint a jarmuipar.hu weboldalak.